Lágyéksérv műtét, inguinalis sérv műtéte

Hogyan ismerik fel és dianosztizálják a lágyéksérvet?

Az lágyéksérv (inguinalis hernia) diagnosztizálása általában a következő módszerekkel történik:

• Fizikális vizsgálat: Ez a leggyakoribb és legfontosabb diagnosztikai módszer. Az orvos megvizsgálja a lágyéktájékot, keresve a jellegzetes dudort vagy duzzanatot. A vizsgálat során a pácienst általában megkérik, hogy álljon fel és köhögjön, ami láthatóbbá teheti a sérvet.
• Képalkotó vizsgálatok: Ha a diagnózis nem egyértelmű, az orvos képalkotó vizsgálatokat rendelhet el:
  • Ultrahang: Ez a leggyakrabban használt képalkotó módszer, különösen hatékony a sérvek kimutatásában, 90% feletti pontossággal (szenzitivitás).
  • CT-vizsgálat: Ritkábban alkalmazzák, de hasznos lehet bonyolultabb esetekben.
  • MRI: Segíthet a lágyék- és combsérv elkülönítésében, lágyszövetek vizsgálatára különösen alkalmas.

A legtöbb esetben a fizikális vizsgálat és az anamnézis elegendő a diagnózis felállításához, a képalkotó vizsgálatok segítenek pontosítani azt, illetve csak akkor van rájuk szükség, ha a diagnózis bizonytalan vagy szövődmények gyanúja merül fel.

Milyen alternatív kezelési lehetőségek vannak műtét nélkül?

A műtét a leghatékonyabb kezelési mód az lágyéksérvekre, léteznek alternatív megoldások is, amelyek enyhíthetik a tüneteket vagy késleltethetik a műtét szükségességét, nem gyógyítják meg a sérvet, csak a tüneteket enyhíthetik. Nagyobb vagy fájdalmas sérveknél, illetve szövődmények esetén a műtét lehet az egyetlen megoldás:

• Haskötő vagy sérvkötő: Ezek az eszközök segíthetnek a sérv helyén tartásában és a tünetek enyhítésében, bár nem gyógyítják meg a sérvet.
• Életmódbeli változtatások:
  • Egészséges testsúly fenntartása
  • Rostban gazdag étrend fogyasztása a székrekedés megelőzésére
  • Nehéz tárgyak emelésének kerülése
  • Jóga és testmozgás: Bizonyos jógapózok és gyakorlatok erősíthetik a hasizmokat, ami segíthet a tünetek enyhítésében. 

Műtét előtti felkészülés?

Az lágyéksérv műtétre való felkészülés során – ha megvan a diagnózis (fizikális vizsgálat, képakotó, UH) általában a következőkre lehet számítani:

1. Vizsgálatok a műtéti előkészületek miatt:
   • Labor (Vérvizsgálat), mellkasröntgen és EKG elvégzése az orvos utasítása szerint.
   • A műtét előtt részletes konzultáció a sebésszel a kockázatokról és előnyökről.
   • Aneszteziológiai konzultáció a társbetegségek és altathatóság kapcsán
2. Életmódbeli változtatások:
   • Egészséges, rostban gazdag étrend követése a műtét előtti hetekben.
   • A dohányzás abbahagyása javasolt 4-6 héttel a műtét előtt.
3. Gyógyszerek és táplálkozás:
   • Vérhígítók és bizonyos étrend-kiegészítők szedésének leállítása az orvos, anesztezológus vagy sebész utasítása szerint.
4. Otthoni előkészületek:
   • Szabadság kivétele a munkából a felépülési időszakra.
   • Segítség megszervezése a háztartási feladatokhoz és a gyermekfelügyelethez.
   • Laza, kényelmes ruházat előkészítése a műtét utáni időszakra.
   • Recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók beszerzése otthonra.
   • Szállítás megszervezése a kórházból hazafelé

Közvetlenül a műtét előtt:

• Éjféltől kezdve általában nem szabad enni és inni a műtét napján.
• Fürdés vagy zuhanyzás a műtét előtti este vagy reggel.

Milyen műtéttípusok léteznek lágyéksérv kezelésére?

Az lágyéksérv (inguinalis hernia) műtéti kezelésére két fő megközelítés létezik:

Nyitott (hagyományos, klasszikus) műtét

A nyílt műtét során a sebész egy kb. 6-8 cm-es bemetszést ejt a lágyéktájékon. Ennek főbb típusai:

• Lichtenstein-féle technika: A leggyakrabban alkalmazott módszer, ahol hálót használnak a sérvkapu megerősítésére.
• Egyéb nyílt háló nélküli technikák: Bassini-műtét (csomós öltésekkel zárják a hasfalat háló nélkül) vagy módosított Bassini-műtét, amit fiatalabb betegeknél alkalmazhatnak. Akut műtéteknél kerülhet rá sor amikor a fertőzött műtéti terület miatt nem javasolt a háló beültetése. A műtétet követő recidiva arány sajnos nagyobb, így lehetőség szerint választott időben érdemes a hálóbeültetéses technikát választani.

Laparoszkópos (minimálisan invazív) műtét

A laparoszkópos műtét során a sebész több kisebb bemetszést ejt, a hasüreget CO2 gázzal fújják fel így nagyobb teret képezve és kamerával felszerelt eszközöket használ. Két fő típusa:

• Transabdominalis preperitonealis (TAPP): A hasüregen keresztül történik a beavatkozás, előnye, hogy a hasüregi szervek is megfigyelhetők közben, így ha hason belül van bármi kóros eltérés az is észlelhető (pl. daganat).
• Teljesen extraperitonealis (TEP): A hashártya megnyitása nélkül végzik a műtétet lényegében a hasfal rétegei között.

Újabb fejlemény a robotasszisztált laparoszkópos műtét, amely nagyobb precizitást tesz lehetővé, de hosszabb műtéti idővel és jelentősebb magasabb költségekkel jár.A műtéti típus kiválasztása függ a sérv jellemzőitől, a sebész tapasztalatától és a beteg egyéni tényezőitől. A laparoszkópos technikák általában gyorsabb felépülést és kevesebb posztoperatív fájdalmat eredményeznek, de tapasztalt sebészt igényelnek a megfelelő eredmény eléréséhez.

Mi a laparoszkópos műtét előnye és hátránya a nyitott műtéthez képest?

A laparoszkópos lágyéksérv műtétnek számos előnye van a nyílt műtéttel szemben:

• Kisebb posztoperatív fájdalom: A laparoszkópos technika kevesebb fájdalommal jár a műtét után.
• Gyorsabb felépülés: A betegek általában hamarabb térnek vissza a normál aktivitásukhoz és munkájukhoz a laparoszkópos műtét után.
• Rövidebb kórházi tartózkodás: A laparoszkópos eljárás után a betegek általában rövidebb ideig maradnak kórházban.
• Szebb kozmetikai eredmény: A laparoszkópos műtét kisebb bemetszésekkel jár, ami esztétikailag előnyösebb.
• Alacsonyabb szövődményráta: Egyes tanulmányok szerint a laparoszkópos technika esetén kisebb a műtét utáni szövődmények kockázata.
• Kétoldali és rejtett sérvek egyidejű kezelése: A laparoszkópos módszer lehetővé teszi az ellenoldali és tünetmentes sérvek egyidejű diagnosztizálását és kezelését.
• Kisebb sebfertőzési kockázat: A laparoszkópos technika esetén alacsonyabb a sebgyógyulási szövődmények, köztük a fertőzések előfordulása.
• Alacsonyabb kiújulási arány: Egyes források szerint a laparoszkópos műtét után kisebb a sérv kiújulásának kockázata.

A laparoszkópos technikának számos előnye van, nem minden beteg számára alkalmas. A műtéti módszer kiválasztása függ a beteg egyéni jellemzőitől, a sérv típusától és a sebész tapasztalatától.

Mi történik műtét alatt?

A lágyéksérv nyílt műtétének folyamata több lépésből áll. Először a műtétet lehet altatásban de akár epiduralis vagy localis érzéstelenítésben is végezni (ilyenkor a beteg ébren van!) :

• A sebész egy 6-8 cm-es bemetszést ejt a lágyéktájékon.
• A sérvtartalmat (zsírszövet vagy bélkacs) visszahelyezi a hasüregbe esetleg ezek egy részét eltávolítja.
• A sérvtömlőt, amelyben a sérvtartalom található, eltávolítják, és a hasfal rétegeit a megfelelő módon helyreállítják.
• Egy hálót helyez a hasfalba a gyenge pontra a megerősítés érdekében.
• A bőrt felszívódó öltésekkel vagy sebészeti kapcsokkal zárja

A laparoszkópos műtét során a sebész a hasfalon kisebb bemetszéseket végez, és egy speciális kamerát használ a műtéti terület megfigyelésére. Ez a technika lehetővé teszi a pontosabb munkát és kevesebb szöveti károsodást. A műtétet altatásban végzik.

• A sebész 3 apró bemetszést ejt a hasfalon.
• A hasüreget vagy hasfal rétegeit gázzal felfújják
• Egy kamerával ellátott eszközt (laparoszkóp) és sebészeti műszereket vezet be.
• A sérvet felkeresi, tartalmát visszahúzza a hasüreg felé
• A sérv nyílását hálóval fedi , a hálót ha szükséges rögzíteni akkor ezt megteszi (egyes hálókat nem szükséges rögzíteni a hasfalhoz, mert előre el vannak készítve)
• majd a hashártyával fedi a háló (TAP esetén)
• A gázt leengedi a hasüregből, az eszközöket eltávolítják

A műtét befejezése után a betegek általában néhány órás megfigyelésre kerülnek, mielőtt hazatérhetnek. A gyógyulás során fontos a pihenés és az orvos utasításainak betartása a szövődmények elkerülése érdekében.

Milyen szövődményei lehetnek a műtétnek?

A szövődmények kockázata magasabb lehet idősebb betegeknél, cukorbetegeknél, dohányosoknál, sürgősségi műtéteknél és alacsony erőforrású környezetben végzett beavatkozásoknál. Az lágyéksérv (inguinalis hernia) leggyakoribb szövődményei:

• Vérzés: A műtét utáni vérzés előfordulási aránya körülbelül 0,9%.
• Sebfertőzés: A műtéti terület fertőződésének kockázata mintegy 0,5%.
• Seroma vagy hematoma: Folyadék vagy vér felgyülemlése a műtéti területen, ami gyakori szövődmény, 5-25% közötti előfordulással.
• Húgyúti problémák: Vizeletretenció előfordulhat, különösen idősebb férfiaknál.
• Idegkárosodás: Fájdalom vagy zsibbadás a lágyéktájékon az idegek sérülése miatt.
• Here- és herezacskó fájdalom vagy duzzanat: Ez a szövődmény 0,9-1,5% körül fordul elő.
• Visszatérő sérv: A sérv kiújulhat a műtét után.
• Bél- vagy hólyagsérülés: Ritka, de súlyos szövődmény, különösen laparoszkópos műtéteknél.
• Krónikus fájdalom: A műtét után tartósan fennmaradó fájdalom.
• Inkarcerálódás és strangulálódás: Ezek a legsúlyosabb szövődmények, amelyek sürgős műtéti beavatkozást igényelnek.
• Tüdő- és szív-érrendszeri szövődmények: Ezek előfordulási aránya körülbelül 0,2%.

Mire érdemes figyelni lágyéksérvműtét után?

Az lágyéksérv műtét után a következő lépéseket érdemes követni a gyógyulás elősegítése érdekében:

• Pihenés, különösen az első 24-48 órában
• Aktivitás óvatos lassú növelése. Kerülje az intenzív testmozgást 4-6 hétig.
• Szükség esetén fájdalomcsillapító szedése
• Magas rosttartalmú étrend sok folyadékkal
• A műtét után 24-48 órával már zuhanyozhat, de óvatosan szárítsa meg a sebet és tartsa tisztán!
• Kerülje a nehéz tárgyak emelését legalább 2 hétig (5kg felett NE!)
• 1-2 hét után fokozatosan térjen vissza a normál napi tevékenységeihez, de kerülje a megerőltető munkát
• A vezetést csak akkor kezdje újra, amikor már fájdalom nélkül tud vészfékezni, általában 1-2 hét után
• Figyeljen a seb tisztán és szárazon tartására.

Kiújulhat a sérv? Ha igen mennyi esélye van?

Az lágyéksérv visszatérésének vagy „kiújulásának” valószínűsége függ a műtéti technikától és sok egyéb tényezőktől

• Laparoszkópos műtét után a visszatérési arány egyes felmérések szerint alacsonyabb, körülbelül 1,2%.
• Nyílt műtét után magasabb, 2,4-4,9% közötti visszatérési arányt írtak le.
• Az első év során a legmagasabb a visszatérés kockázata, 17,3%.
• Hosszabb távon, 5 év után a visszatérési arány 9,3% körül alakul.

A visszatérés kockázatát növelő tényezők:

• Korábbi sérvműtét (2,4-szer nagyobb kockázat)
• Férfi nem

A visszatérési arányok jelentősen javultak a hálós technikák bevezetése óta, amikor még 15% feletti arányok is előfordultak.

Az lágyéksérv kiújulásának (recidívájának) megelőzésére több módszer is létezik:

1. Kiegyensúlyozott étrend követése
2. Rendszeres testmozgás végzése
3. Egészséges testsúly megtartása
4. Nehéz tárgyak emelésekor mindig a lábak izmait használja, ne a derekát
5. Túlzott súlyok emelésének kerülése
6. A dohányzás abbahagyása
7. Műtét utáni kontrollvizsgálatok betartása
8. Sérvöv használata a műtét utáni hetekben – Orvos által javasolt esetekben, különösen fizikai aktivitás során
9. Fokozatos visszatérés a normál aktivitáshoz
10. Tapasztalt, specializált sebész választása, aki ismeri valamennyi „újabb” műtéti technikát is

Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a módszerek csökkenthetik a kiújulás kockázatát, nem garantálják teljes mértékben annak megelőzését. Minden esetben kövesse orvosa egyéni utasításait.

Sebeszet.HU Admin

Weboldal

A sebészet.hu oldal adminisztrátora.

Ennek a cikkírónak még nincs másik bejegyzése.